A 9. ábrán a 2025/2026-os tél napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit mutatjuk be. Az évszak 90 napjából 23 napon voltak a normálnál alacsonyabbak a napi átlaghőmérsékletek. Ebből a 23-ból 2 februárban, 4 pedig decemberben volt, a fennmaradó 17 db pedig januárban. A januári 17 hideg nap 4-e és 22-e közt két hosszabb időszakot alkotott, mindössze 16-án és 17-én emelkedett az 1991-2020-as átlag – és fagypont – fölé a középhőmérséklet. Az évszak leghidegebb napja január 9 lett, amikor országos átlagban - 7,8 °C-ot mértünk, mely 8,0 °C-kal marad el a sokéves normáltól. A tél első és utolsó hónapjában viszont nagyon meleg napokat éltünk át. Mindkét hónap első dekádjában volt egy-egy olyan 4-5 napos időszak, amikor az átlagnál 4-5 fokkal volt melegebb. A tél legmelegebb napját február 12-én éltük át: 8,3 °C volt a középhőmérséklet, mely 7 és fél fokkal haladja meg a normált.

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, (10. ábra). Ezen az ábrán is jól megfigyelhető a száraz december, a mért értékek az egész hónap során elmaradtak a sokéves átlagtól. A hónap közepén (december 9-16. között) egy hidegpárna alakította időjárásunkat, ködös, borult napokat éltünk át. Bár 24-én a magasabb területeken már havazás is előfordult, síkvidéken erre az év utolsó napjáig várni kellett, amikor az Észak-Dunántúlon havazott, a Bakonyban többfelé 10 cm-t elérő hótakarót mértek. A csapadékhullás január elején folytatódott, másodikán főként eső volt, de helyenként havazás, havas és ónos eső is előfordult. A csapadék mennyisége az északi országrészben jellemzően 1 mm alatt maradt, de délen 10-37 mm között alakult. 5-én újabb csapadékzóna érkezett térségünkbe, 7-én délelőttig több hullámban volt országos csapadékhullás, kiterjedt területen havazott. A friss hóréteg vastagsága Sopron térségében és a Sopron-Vasi-síkságon 10 cm alatt maradt, de az ország legnagyobb részén 15-30 cm között alakult. 9-13. közt ismét csapadékos napok következtek, vegyes halmazállapotú csapadékkal. Majd pár napos szünet után 23-tól ismét megnövekedett a csapadékhajlam. 23-án és 24-én vegyes halmazállapotú volt a csapadék (havazás, ónos és fagyott eső, eső), majd 25-én és 26-án eső esett. 27-ére az ország legnagyobb részén – a magasabban fekvő tájak kivételével – elolvadt a hó. 28-án egy melegfront vonult át felettünk, országszerte volt csapadék, jellemzően eső formájában, de az Északi-középhegységben havazás, ónos eső is előfordult. 29-én és 30-án is főként eső esett, viszont északon havazott. 31-én már egyre kisebb területen volt csapadék, az is főként a keleti országrészben; havas esőt, esőt, hószállingózást észleltek. Síkvidéken nem alakult ki megmaradó hótakaró, de Kékestető Meteorológia állomásunkon fokozatosan nőtt a hóréteg vastagsága. Február első napjaiban egy melegfront hatására többfelé vegyes halmazállapotú csapadék hullott: a kezdeti kiterjedt havazást délnyugat felől fokozatosan ónos eső, fagyott eső, majd eső váltotta fel. 4-től már csökkent a csapadék mennyisége, majd 9-én érkezett utánpótlás. Ekkor észak felől hideg levegő áramlott a Kárpát-medencébe, így az ekkor hulló csapadék alakja is vegyes volt. Ezt követően is csapadékos – és a sokéves átlagnál jóval melegebb – napokat éltünk át, az óceán felől jövő meleg, nedves léghullámoknak köszönhetően. 19-én és 20-án egy mediterrán ciklon hatására volt sokfelé kiadós csapadékhullás. 19-én az ország nyugati felén és az Északi-középhegységben hó hullott – a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódó szél hófúvást okozott –, a középső országrészben eső esett, keleten viszont nem volt csapadék. 20-án reggelre az Alpokalján 20-30 cm vastag friss hóréteg alakult ki, majd ezen a napon is folytatódott a havazás a Dunántúlon. A Dél-Alföldön estig eső esett, majd ott is havazásra váltott át a csapadék halmazállapota, az északi és északkelti tájak viszont szárazon maradtak. Az északias szelet erős, viharos lökések kísérték, a Dunántúlon és az északkeleti tájakon megint hófúvás alakult ki. 21-én is sokfelé esett még, eleinte még havas eső, ónos eső is előfordult, majd 22-től a legjellemzőbb csapadékforma az eső volt. 23-án késő este a Dunakanyarban és délkeleten zivatar is kialakult. A nyugati határszélen maradt meg a legtovább a hótakaró, de 24-én reggelre ezeken a területeken is elolvadt. A hónap utolsó napjaiban anticiklonális hatások alakították időjárásunkat, napos, száraz időben volt részünk, erősödött a nappali felmelegedés.